„Már 1-2 éve stagnált a webshopom forgalma, sőt, néha statisztikailag inkább lejtősnek látszott az idővonal, így elővettem régi könyveimet a pénz bevonzásáról, olvasgattam őket, de éreztem, hogy el kell menjek a Tudatos teremtés tanfolyamra, ha eredményeket szeretnék elérni. Nem sokat haboztam, annyit már tudtam, hogy ha valamit akarok, akkor a tettek mezejére kell lépni.

Meglepett, mennyire racionálisan magyaráztad el a dolgokat. Szinte semmi spirituális humbug, vagy félrebeszélés nem volt, minden megalapozott, és érthető volt, és ami még nagyon tetszett, hogy eléggé egyszerű dolgokat adtál nekünk házi feladatnak. Nem tudom a többiek hogy voltak vele, de én nekiültem legelőször is, hogy a különböző technikákat sorrendbe tegyem, mikor mit fogok megcsinálni. Úgy rákészültem, mint egy vállalkozásra, amit az ember felépít, mert hát bevallom, ez a szisztematikus racionalitás meg van bennem, mint vállalkozó, a szokásos üzleti sémákat tudom követni, de Tudatos Teremtésre nincsenek itt nyugaton ennyire konkrétan követhető sémák.

Vissza a lényegre: elkezdtem csinálni a listákat, a vizualizációkat, és bevetettem az intuíciót, amivel rájöttem, hogy mennyi mindent elhanyagoltam a webshopommal kapcsolatban, illetve olyan hiányzó dolgokra jöttem még rá, amikről nem is tudtam, hogy léteznek! Szinte sokkolt! Hogy lehettem ennyire „hülye”?

Ami nagyon tetszik, az egyik technikában, az „Áldozat” témakör, tehát amikor leírjuk, és megígérjük, hogy milyen áldozatokat fogunk tenni kívánt célunk érdekében. Hát teljesen nyilvánvaló, hogy ennek azonnal meg is lett az eredménye! Természetesen szorgosan tettem is érte, de már az első hónapban meglátszott az oldal látogatottságán, majd a PayPal accounton, hogy mennyire sikerült beteremtenem a vevőket (kitalálható, hogy legfőképpen az online marketinget toltam meg rendesen, és meg is lett a hatása).

Igaz volt az, amit mondtál, hogy a gyakorlatokat a kezdeti sikerek után ne hagyjuk abba, de nem is kell erőltetni. Néha visszatérek a gyakorlatokhoz, megint találok egy-két módosítani valót, és megy a szekér töretlenül!

Köszönöm!”

Szilvi