Pszichoinformatika

A végtelen tudat ismeretlen területei.

Lányom táncfellépése Tonglennel megerősítve

2016. április 20. 03:27 - Bognár Tas

„Lányomnak táncfellépése közeledett, és hát ez ugyebár életének legfontosabb pillanata volt akkoriban, amit nem lehetett ép ésszel kibírnia, ráadásul a körülmények is igen keszekuszák voltak, a férjem is összevissza idegeskedett, az egész család tehát komplett idegbeteg volt. Ez nagyon nem sejtetett túl jó eredményeket a fellépéshez, és már kifogytam a praktikákból, hogy nyugalmat teremtsek.

mother_hug.jpg

És ekkor, mint az utolsó szalmaszál a szakadék szélén, eszembe jutott a Tonglen, bár bevallom, annyira nem gondoltam volna, hogy egy ilyen erőteljesen elmebeteg káoszban működhetne, így kb. mint halottnak a csók kezdtem neki a már tényleg halott szituációnak.

Megdöbbentően túl jól sikerült, és még az elvárásaimon is túl teljesült az, aminek kellett, hogy történjen: lenyugodott az egész család pár perc alatt, majd a lányomban a magabiztosság energiái terjedtek szét, szó szerint a lazaság hatotta át, és hibátlanul végigcsinálta az egész fellépést. Ő maga mondta, hogy a fellépés előtt egy pillanat alatt megnyugodott, erőt vett magán (nem tudta, hogy Tonglenezek), és az egész fellépés alatt, mintha kicserélték volna. Ez kívülről is látszott!

Azt azért hozzá kell tennem, hogy a Tonglen tényleg egy erőteljes együttérzés gyakorlat a szó legkonkrétabb értelmében.  Tényleg az ember minden sejtjében érzi annak az embernek az állapotát, sőt, nem csak érzi, de tudja is, hogy miért, vagy hogyan, szóval a fájdalmának, a feszültségének a gyökerét, a lényegét. Nehéz ezt szavakba foglalni, nem is tudom úgy megfogalmazni…

Mindenesetre a Tonglen tényleg nagyon egyszerűen hangzik, de megcsinálni valóban intenzívebb koncentrációt igényel, még ha sokkal kevesebbet is, mint végigszenvedni az egész család hisztijét, és csak pár perc az egész! Aztán az ember rájön, hogy ez nem is szimpla hiszti, annál sokkal mélyebb, ami történik egy ilyen hétköznapinak tartott szituációban… És arra is rájöttem, hogy a Tonglen sokkal több, sokkal mélyebb, mint egyszerű „tisztánlátás”, vagy intuíció…

Az viszont biztos, hogy abban a szituációban úgy éreztem magam, mint egy mágus, aki tényleg a kezébe tudja venni az irányítást, a leg harmonikusabb, a leg empatikusabb módon. És mostanában, mivel már sokszor Tongleneztem különböző szituációkban, úgy érzem magam, mint aki felfedezte a fűszeresdobozt, hogy megízesítse az életét! Fantasztikus erőt adott a Tonglen, az ezzel járó intuícióról nem is beszélve…”

Ivett

Szólj hozzá!
Címkék: tavolbahatas

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichoinformatika.blog.hu/api/trackback/id/tr348646362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása