Pszichoinformatika

A végtelen tudat ismeretlen területei.

A lányom születésének megérzése

2018. június 01. 09:27 - Bognár Tas

Valójában nem friss a történet, 2001-ben történt. Akkor már tanultam intuíciót Thaiföldön és a Tibeti mesterektől.

A lányom fogantatásakor pontosan tudtam én is és a párom is, hogy megfogant a kincsünk. A nevét is tudtam abban a csodás pillanatban. Érdekesség, hogy hosszabb külföldi elhivatásom miatt ez volt (lett volna) a szerelmemmel való leges legutolsó együttlét. Valójában búcsúztunk Már a repjegyem is megvolt. Most is elkönnyesedek, mekkora ajándékot kaptam akkor. Mint az Édenkertben Almát szedni! Ugyanis Alma a neve.

alma_dzsungel.jpg

A biztonság kedvéért elmentünk a nőgyógyászhoz, hogy minden rendben lesz-e a gyerekkel. Kérdezi az orvos hölgy, hogy miből gondolják azt, hogy megfogant a gyermek? Értetlenül néztünk, és mondtuk, hogy tudjuk, hogy megfogant, és kész. Válasz: azt nem lehet csak úgy tudni...pfff.

Hát nekünk kétségünk nem volt egyáltalán, semennyi. Igazi szerelemgyermek. Életem legnagyobb ajándéka!!! A párom nevének jelentése amúgy "az Isten ajándéka" :)

És a plusz poén, hogy az apósom megálmodta a lányom arcát. Amikor a szülés után rohantam küldeni a nagypapának a fotót az unokájáról abban a pillanatban, ahogy megszületett, rögtön válaszolt mailen, hogy pont így álmodta meg.

Most egy saját privát intuíciós történetemet osztottam meg, kivételesen.

Tas

 

Szólj hozzá!
Címkék: intuicio

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichoinformatika.blog.hu/api/trackback/id/tr2814016502

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.